Benyújtás és vizsgálat
A „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” elnevezésű európai polgári kezdeményezést a szervezők 2017. október 6-án nyújtották be a Bizottságnak. A kezdeményezést 1 070 865-en támogatták. Minderről bővebb információval szolgál a vonatkozó sajtóközlemény.
A szervezők 2017. október 23-án találkoztak Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével és Vytenis Andriukaitisszal, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztossal. A találkozóról sajtóközlemény is beszámolt.
2017. november 20-án nyilvános meghallgatásra került sor a kezdeményezés tárgyában az Európai Parlamentben.
A Bizottság 2017. december 12-én közleményt fogadott el azokról az intézkedésekről, amelyeket a „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!” kezdeményezésre válaszképpen kíván foganatosítani. A Bizottság válaszáról egy sajtóközlemény is tájékoztatást nyújt.
Az Európai Bizottság válasza
Hivatalos dokumentumok:
A Bizottság legfontosabb következtetései:
- Az első célt, vagyis a glifozáttartalmú gyomirtó szerek tilalmát illetően a Bizottság úgy véli, hogy a glifozát betiltásának se tudományos, se jogi alapja nincs, ezért erre vonatkozóan nem nyújt be jogalkotási javaslatot.
- A második cél vonatkozásában („annak biztosítása, hogy a növényvédő szerek uniós hatósági jóváhagyás céljából történő tudományos értékelése kizárólag olyan publikált tanulmányokon alapuljon, amelyek illetékes közigazgatási szervek és nem a növényvédőszer-ágazat megbízásából készültek”) a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy 2018 májusáig jogalkotási javaslatot terjeszt elő többek között abból a célból, hogy javuljon az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatósága és – egy sor intézkedés révén – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA) benyújtott ágazati tanulmányok elkészítésére vonatkozó eljárási keret. A részletek a lenti „A kezdeményezés nyomán hozott intézkedések” szakaszban olvashatók.
- A harmadik céllal kapcsolatban („az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékek meghatározása a növényvédő szerek használatának tekintetében egy növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása érdekében”) a Bizottság úgy döntött, hogy kiemelt figyelmet fog szentelni a fenntartható használatról szóló irányelv érvényre juttatásának, és hogy a helyzetet újra fogja értékelni, aminek keretében először is 2019-ben jelentést tesz a Tanácsnak és a Parlamentnek az irányelv végrehajtásáról. Vállalta továbbá, hogy harmonizált kockázati mutatók kidolgozásával biztosítja a tendenciák uniós szintű nyomon követését, és a kapott adatok alapján feltérképezi a jövőbeli szakpolitikai lehetőségeket.
A kezdeményezés nyomán hozott intézkedések
Ebben a részben azokról az intézkedésekről lehet olvasni, amelyeket a Bizottság vagy valamelyik másik intézmény hozott a Bizottság válasza alapján.
A második cél („annak biztosítása, hogy a növényvédő szerek [...] tudományos értékelése kizárólag [...] publikált tanulmányokon alapuljon [...]”) vonatkozásában hozott jogalkotási intézkedések:
2018. április 11-én a Bizottság a kezdeményezés második célkitűzésére válaszképpen (lásd fent) európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot fogadott el az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról.
A polgárok aggályainak eloszlatása érdekében és az élelmiszerjogi keret célravezetőségi vizsgálatának eredményére is építve a javaslat az általános élelmiszerjogi rendelet és – az átláthatóság és a titoktartás tekintetében – nyolc további ágazati jogalkotási aktus célzott módosítására irányult.
Míg a polgári kezdeményezés a növényvédő szerekre korlátozódott, a bizottsági rendeletjavaslat a teljes élelmiszerláncot és annak minden szabályozott termékét lefedte.
Miután az Európai Parlament és a Tanács megállapodásra jutott a javaslat tárgyában, az európai parlamenti és tanácsi rendelet 2019. szeptember 6-án kihirdetésre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában. 20 nappal a kihirdetése után hatályba lépett, és 18 hónappal később, azaz 2021. március 27-én vált alkalmazandóvá.
A rendelet fő elemei a következők:
- Az átláthatóság növelése: A polgárok automatikusan hozzáférhetnek majd azokhoz a tanulmányokhoz és információkhoz, melyeket az ágazati szereplők nyújtottak be a kockázatértékelés során. A benyújtott tanulmányokról a Bizottság az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal is konzultálni fog. A rendelet egyben – kellően indokolt körülmények között – garantálni fogja a titoktartást azáltal, hogy meghatározza azokat az információtípusokat, amelyek jelentősen károsíthatnak kereskedelmi érdekeket, és ezért nem hozhatók nyilvánosságra.
- A tanulmányok függetlenségének növelése: Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értesítést fog kapni minden megrendelt tanulmányról. Ez azt hivatott biztosítani, hogy az engedélyért folyamodó vállalatok minden vonatkozó információt benyújtsanak, és ne tartsák vissza a kedvezőtlen tanulmányokat. Az EFSA a dokumentáció benyújtása előtt általános tanácsot is ad a kérelmezőknek, különösen a kkv-knak. A Bizottság felkérheti az ügynökséget, hogy rendeljen meg további tanulmányokat ellenőrzési célból, és 2021 márciusa és 2025 márciusa között tényfeltáró látogatásokat fog tenni annak ellenőrzésére, hogy a laboratóriumok/tanulmányok megfelelnek-e a vonatkozó szabványoknak.
- Az irányítás és a tudományos együttműködés megerősítése: A tagállamok, a civil társadalom és az Európai Parlament részt fognak venni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság irányításában azáltal, hogy megfelelően képviseltetik magukat annak igazgatótanácsában. A tagállamok növelni fogják az EFSA tudományos kapacitását, és a legjobb független szakértőket fogják bevonni az ügynökség munkájába.
- Átfogó kockázati kommunikáció kialakítása: Az új rendelet meghatározza a kockázati kommunikáció célkitűzéseit és általános elveit. Az elkövetkező években a Bizottság a tagállamokkal és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal szoros együttműködésben általános kockázati kommunikációs tervet fogad el annak biztosítására, hogy az ezzel kapcsolatos közelítésmód a kockázatelemzési folyamat során mindvégig egységes legyen. Az átfogó kommunikációs stratégiát az érdekeltek közötti nyílt párbeszéd egészíti majd ki.
A Bizottság és az EFSA szorosan együttműködik az új rendelet megfelelő végrehajtása érdekében.
További információk a Bizottság tematikus oldalain találhatók.
A harmadik cél („az egész EU-ra kiterjedő, kötelező érvényű csökkentési célértékek meghatározása a növényvédő szerek használatának tekintetében egy növényvédőszer-mentes jövő megvalósítása érdekében”) vonatkozásában hozott jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések:
A növényvédő szerek használatának csökkentése: a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia egyik legfontosabb prioritása
A 2020 májusában közreadott „termelőtől a fogyasztóig” stratégia merész célokat tűz ki a peszticidek tekintetében, nevezetesen a legveszélyesebb vegyi növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentését.
A növényvédő szerek fenntartható használatával és a harmonizált kockázati mutatók kidolgozásával kapcsolatos fejleményekről naprakész információkat talál a Bizottság e témáról szóló weboldalán.
