A kezdeményezés benyújtása és vizsgálata
A „Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű kezdeményezést a szervezők 2020. január 10-én nyújtották be a Bizottságnak, miután összegyűjtöttek 1 123 422 támogató nyilatkozatot. Lásd a sajtóközleményt.
A szervezők 2020. február 5-én találkoztak Věra Jourová biztossal, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével és Marija Gabriellel, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztossal.
2020. október 15-én a kezdeményezés szervezői az Európai Parlamentben, nyilvános meghallgatás keretében bemutatták a kezdeményezést. Lásd a sajtóközleményt.
2020. december 14-i plenáris ülésén az Európai Parlament megvitatta, 2020. december 17-én elfogadott állásfoglalásában pedig támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Lásd az Európai Parlament sajtóközleményét.
A Bizottság 2021. január 14-én közleményt fogadott el, amelyben ismerteti, hogy a hatályos és a közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok hogyan támogatják a Minority SafePack kezdeményezésben felvázolt különböző törekvések megvalósítását. A dokumentumban a Bizottság kísérő intézkedéseket is felvázol. Lásd a sajtóközleményt.
Az Európai Bizottság válasza és nyomon követés
Hivatalos dokumentum:
A Bizottság legfontosabb következtetései:
A befogadás és Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása az Európai Bizottság egyik prioritása és célkitűzése. A kezdeményezés eredeti, 2013-as előterjesztése óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amelyek a kezdeményezésben megfogalmazott javaslatok különböző vetületeivel foglalkoznak. A Bizottság közleménye a kilenc egyedi javaslat mindegyikét értékeli, figyelembe véve a szubszidiaritás és az arányosság elvét. A Bizottság nem tesz javaslatot újabb jogi aktusok elfogadására – a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása hatásosan támogatja a kezdeményezés céljainak megvalósítását.
A kezdeményezés nyomán hozott intézkedések
A Bizottság nyomon követi több olyan, a „Minority SafePack” benyújtása előtt elfogadott uniós kezdeményezés végrehajtását, amelyek közvetlen jelentőséggel bírnak a polgári kezdeményezés szempontjából. Emellett a Bizottság szakpolitikai intézkedéseket is végrehajt ezeken a területeken. Így például:
- A Bizottság olyan finanszírozási programokat (Erasmus+ stb.) hajt végre a kultúra és az oktatás területén, amelyek teljes mértékben hozzáférhetők a kis regionális vagy kisebbségi nyelvi közösségek számára. A „Linguistic diversity in the European Union” (Nyelvi sokszínűség az Európai Unióban) című 2024. évi (angol nyelvű) kiadvány több olyan – az Erasmus+ és a Kreatív Európa programok által finanszírozott – projektet is ismertet, amelyek előmozdítják a regionális és kisebbségi nyelvek ügyét.
- Ami általánosságban az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályokat illeti, a Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy az uniós alapok működése jobban megfeleljen az alapvető jogoknak. A közös rendelkezésekről szóló rendelet – mely a 2021–2027-es költségvetésre vonatkozóan határoz meg szabályokat – ún. „feljogosító feltétel” formájában előírja a tagállamok számára, hogy a rendelet hatálya alá tartozó uniós források folyósítása során biztosítsák az Alapjogi Chartának és a megkülönböztetésmentesség elvének való megfelelést. Ezek a források a Bizottság és a tagállamok által meghatározott prioritásokkal és szükségletekkel összhangban továbbra is támogatni fogják a társadalmi-gazdasági integrációt, a marginalizált közösségek és a kiszolgáltatott csoportok – köztük az etnikai kisebbségek – integrációját is ideértve.
- Ami a kutatási lehetőségeket illeti, a Horizont Európa, a jelenlegi kutatási és innovációs keretprogram (2021–2027) és annak végrehajtási programjai – különösen a „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom” elnevezésű 2. klaszter keretében – kutatási lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és nyelvi sokszínűség témájában. A kutatóknak módjuk nyílik arra, hogy különböző nézőpontokból és különböző társadalom- és bölcsészettudományi módszereket alkalmazva végezzék el nemzeti kisebbségekkel, illetve kulturális és nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos kutatásaikat. A nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos kutatási lehetőségek a Horizont Európa program teljes időtartama alatt, azaz a 2025–2027-es munkaprogramokban is rendelkezésre állnak majd.
- Ami a kezdeményezés keretében az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozóan megfogalmazott javaslatokat illeti, nevezetesen azt, hogy a nemzeti kisebbségek lakta régiókban biztosítani kell a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az audiovizuális tartalmak vételét, a Bizottság figyelemmel kíséri az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (2010/13/EU irányelv) alkalmazását, és az európai alkotások előmozdítására vonatkozó szabályok alkalmazását is. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról beszámoló, a 2019–2022-es időszakra vonatkozó jelentés 2024 januárjában látott napvilágot. A jelentés megerősíti, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv továbbra is alapvető eszköz az audiovizuális médiára vonatkozó nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolásának irányítására, és hogy a „származási ország” elve megkönnyítette a televíziós műsorok és a lekérhető videoszolgáltatások határokon átívelő közvetítését. Az európai alkotások népszerűsítésére vonatkozó szabályok alkalmazásáról beszámoló, a 2020–2021-es időszakra vonatkozó jelentés 2024 júniusában jelent meg. A tagállamok fokozatosan bevezették azokat az új szabályokat, amelyek előírják, hogy a lekérhető médiaszolgáltatásoknak minden egyes katalógusukban legalább 30%-ban európai alkotásokat kell kínálniuk, ami aktívan hozzájárul a kulturális sokszínűség Unión belüli előmozdításának célkitűzéséhez.
- Ami a kezdeményezés keretében a területi alapú tartalomkorlátozással kapcsolatban megfogalmazott javaslatokat illeti, a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet első rövid távú felülvizsgálatát követően a Bizottság 2021-ben és 2022-ben párbeszédet szervezett az audiovizuális ágazat szereplőivel. A párbeszéd azt célozta, hogy megállapodás szülessen olyan konkrét lépésekről, amelyek EU-szerte javítják az audiovizuális tartalmak elérhetőségét és hozzáférhetőségét. A párbeszéd keretében szervezett utolsó találkozóra 2022. december 6-án került sor. További részletek a az eseményről beszámoló jelentésben olvashatók. A párbeszéd következtetéseit a Bizottság a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet végrehajtására vonatkozó 2024. évi helyzetértékelés keretében ismertette.
- Ami a regionális és kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos nyelvi sokszínűség előmozdítását illeti, a Bizottság arra törekszik, hogy ez ügyben elmélyítse együttműködését az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központjával. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor 2023 novemberében az Élő Nyelvek Európai Központjával társszervezésben arra a rendezvényre, amely azt vizsgálta, hogyan lehet megerősíteni a regionális és kisebbségi nyelvek támogatását a többnyelvűség tágabb kontextusában. A kérdésről részletes esettanulmányok készülnek egy, a bevált módszereket egybegyűjtő adattár létrehozásának céljából.
- Végezetül, a Nyelvek Európai Napja és az Európai Iskolai Oktatási Platform is reflektorfénybe állítja és előmozdítja az európai nyelvi sokszínűséget, melynek a regionális és kisebbségi nyelvek is részét képezik. A 2024. évi Nyelvek Európai Napján a részvevők megismerhették és megvitathatták az „Európaiak és nyelveik” című legutóbbi Eurobarométer felmérés eredményeit. A felmérés egyik megállapítása szerint az európai polgárok 85%-a úgy gondolja, hogy a regionális és kisebbségi nyelveket védeni kell.
Egyéb információk
2022. november 9-i ítéletében (T-158/21. sz. ügy) az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke elutasította a „Minority SafePack” szervezőinek a C(2021) 171 bizottsági közlemény megsemmisítésére irányuló kérelmét. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot, és nem szegte meg azon kötelezettségét, hogy kellő indokolással szolgáljon közleményében, amelyben kijelentette, hogy az adott időpontban nem volt szükség további jogszabályra az európai polgári kezdeményezés által kitűzött célok eléréséhez.
További információk az ítéletről szóló sajtóközleményben olvashatók a témában.
A szervezők 2023. január 21-én fellebbezést nyújtottak be a Bírósághoz az ítélettel szemben.
