A kezdeményezés benyújtása és vizsgálata
A „Minority SafePack – Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű kezdeményezést a szervezők 2020. január 10-én nyújtották be a Bizottságnak, miután összegyűjtöttek 1 123 422 támogató nyilatkozatot. Lásd a sajtóközleményt.
A szervezők 2020. február 5-én találkoztak Věra Jourová biztossal, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével és Marija Gabriellel, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztossal.
2020. október 15-én a kezdeményezés szervezői az Európai Parlamentben, nyilvános meghallgatás keretében bemutatták a kezdeményezést. Lásd a sajtóközleményt.
2020. december 14-i plenáris ülésén az Európai Parlament megvitatta, 2020. december 17-én elfogadott állásfoglalásában pedig támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Lásd az Európai Parlament sajtóközleményét.
A Bizottság 2021. január 14-én közleményt fogadott el, amelyben ismerteti, hogy a hatályos és a közelmúltban elfogadott uniós jogszabályok hogyan támogatják a Minority SafePack kezdeményezésben felvázolt különböző törekvések megvalósítását. A dokumentumban a Bizottság kísérő intézkedéseket is felvázol. Lásd a sajtóközleményt.
Az Európai Bizottság válasza és nyomon követés
Hivatalos dokumentum:
A Bizottság legfontosabb következtetései:
A befogadás és Európa gazdag kulturális sokszínűségének tiszteletben tartása az Európai Bizottság egyik prioritása és célkitűzése. A kezdeményezés eredeti, 2013-as előterjesztése óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amelyek a kezdeményezésben megfogalmazott javaslatok különböző vetületeivel foglalkoznak. A Bizottság közleménye a kilenc egyedi javaslat mindegyikét értékeli, figyelembe véve a szubszidiaritás és az arányosság elvét. A Bizottság nem tesz javaslatot újabb jogi aktusok elfogadására – a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása hatásosan támogatja a kezdeményezés céljainak megvalósítását.
A kezdeményezés nyomán hozott intézkedések
A Bizottság nyomon követi több olyan, a „Minority SafePack” benyújtása előtt elfogadott uniós kezdeményezés végrehajtását, amelyek közvetlen jelentőséggel bírnak a polgári kezdeményezés szempontjából. Emellett a Bizottság szakpolitikai intézkedéseket is végrehajt ezeken a területeken. Így például:
- A Bizottság olyan finanszírozási programokat (Erasmus+ stb.) hajt végre a kultúra és az oktatás területén, amelyek teljes mértékben hozzáférhetők a kis regionális vagy kisebbségi nyelvi közösségek számára. A „Linguistic diversity in the European Union” (Nyelvi sokszínűség az Európai Unióban) című 2024. évi (angol nyelvű) kiadvány több olyan – az Erasmus+ és a Kreatív Európa programok által finanszírozott – projektet is ismertet, amelyek előmozdítják a regionális és kisebbségi nyelvek ügyét.
- Ami általánosságban az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályokat illeti, a Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy az uniós alapok működése jobban megfeleljen az alapvető jogoknak. A közös rendelkezésekről szóló rendelet – mely a 2021–2027-es költségvetésre vonatkozóan határoz meg szabályokat – ún. „feljogosító feltétel” formájában előírja a tagállamok számára, hogy a rendelet hatálya alá tartozó uniós források folyósítása során biztosítsák az Alapjogi Chartának és a megkülönböztetésmentesség elvének való megfelelést. Ezek a források a Bizottság és a tagállamok által meghatározott prioritásokkal és szükségletekkel összhangban továbbra is támogatni fogják a társadalmi-gazdasági integrációt, a marginalizált közösségek és a kiszolgáltatott csoportok – köztük az etnikai kisebbségek – integrációját is ideértve.
- Ami a kutatási lehetőségeket illeti, a Horizont Európa, a jelenlegi kutatási és innovációs keretprogram (2021–2027) és annak végrehajtási programjai – különösen a „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom” elnevezésű 2. klaszter keretében – kutatási lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és nyelvi sokszínűség témájában. A kutatóknak módjuk nyílik arra, hogy különböző nézőpontokból és különböző társadalom- és bölcsészettudományi módszereket alkalmazva végezzék el nemzeti kisebbségekkel, illetve kulturális és nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos kutatásaikat. A nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos kutatási lehetőségek a Horizont Európa program teljes időtartama alatt, azaz a 2025–2027-es munkaprogramokban is rendelkezésre állnak majd.
- Ami a kezdeményezés keretében az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozóan megfogalmazott javaslatokat illeti, nevezetesen azt, hogy a nemzeti kisebbségek lakta régiókban biztosítani kell a szolgáltatásnyújtás szabadságát és az audiovizuális tartalmak vételét, a Bizottság figyelemmel kíséri az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (2010/13/EU irányelv) alkalmazását, és az európai alkotások előmozdítására vonatkozó szabályok alkalmazását is. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazásáról beszámoló, a 2019–2022-es időszakra vonatkozó jelentés 2024 januárjában látott napvilágot. A jelentés megerősíti, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv továbbra is alapvető eszköz az audiovizuális médiára vonatkozó nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolásának irányítására, és hogy a „származási ország” elve megkönnyítette a televíziós műsorok és a lekérhető videoszolgáltatások határokon átívelő közvetítését. Az európai alkotások népszerűsítésére vonatkozó szabályok alkalmazásáról beszámoló, a 2020–2021-es időszakra vonatkozó jelentés 2024 júniusában jelent meg. A tagállamok fokozatosan bevezették azokat az új szabályokat, amelyek előírják, hogy a lekérhető médiaszolgáltatásoknak minden egyes katalógusukban legalább 30%-ban európai alkotásokat kell kínálniuk, ami aktívan hozzájárul a kulturális sokszínűség Unión belüli előmozdításának célkitűzéséhez.
- Ami a kezdeményezés keretében a területi alapú tartalomkorlátozással kapcsolatban megfogalmazott javaslatokat illeti, a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet első rövid távú felülvizsgálatát követően a Bizottság 2021-ben és 2022-ben párbeszédet szervezett az audiovizuális ágazat szereplőivel. A párbeszéd azt célozta, hogy megállapodás szülessen olyan konkrét lépésekről, amelyek EU-szerte javítják az audiovizuális tartalmak elérhetőségét és hozzáférhetőségét. A párbeszéd keretében szervezett utolsó találkozóra 2022. december 6-án került sor. További részletek a az eseményről beszámoló jelentésben olvashatók. A párbeszéd következtetéseit a Bizottság a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet végrehajtására vonatkozó 2024. évi helyzetértékelés keretében ismertette.
- Ami a regionális és kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos nyelvi sokszínűség előmozdítását illeti, a Bizottság arra törekszik, hogy ez ügyben elmélyítse együttműködését az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központjával. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor 2023 novemberében az Élő Nyelvek Európai Központjával társszervezésben arra a rendezvényre, amely azt vizsgálta, hogyan lehet megerősíteni a regionális és kisebbségi nyelvek támogatását a többnyelvűség tágabb kontextusában. A kérdésről részletes esettanulmányok készülnek egy, a bevált módszereket egybegyűjtő adattár létrehozásának céljából.
- Végezetül, a Nyelvek Európai Napja és az Európai Iskolai Oktatási Platform is reflektorfénybe állítja és előmozdítja az európai nyelvi sokszínűséget, melynek a regionális és kisebbségi nyelvek is részét képezik. A 2024. évi Nyelvek Európai Napján a részvevők megismerhették és megvitathatták az „Európaiak és nyelveik” című legutóbbi Eurobarométer felmérés eredményeit. A felmérés egyik megállapítása szerint az európai polgárok 85%-a úgy gondolja, hogy a regionális és kisebbségi nyelveket védeni kell.
Egyéb információk
2022. november 9-i ítéletében (T-158/21. sz. ügy) az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke elutasította a „Minority SafePack” szervezőinek a C(2021) 171 bizottsági közlemény megsemmisítésére irányuló kérelmét. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot, és nem szegte meg azon kötelezettségét, hogy kellő indokolással szolgáljon közleményében, amelyben kijelentette, hogy az adott időpontban nem volt szükség további jogszabályra az európai polgári kezdeményezés által kitűzött célok eléréséhez.
A szervezők 2023. január 21-én fellebbezést nyújtottak be a Bírósághoz az ítélettel szemben. A fellebbezést a Bíróság a 2025. június 5-i ítéletében elutasította.
